A nemzetközi vámnap margójára

A Vám Világszervezet szülinapját 1983 óta ünnepli a nagyvilág. Mi magyarok kicsit késve (mint mindenben), de 1993-ban beszálltunk az ünneplésbe. Mondd, te mit tudsz a Vám Világszervezetről? Elmondom dióhéjban, hogy mi fán terem.

A szervezet régi becses neve Vámegyüttműködési Tanács (Customs Co-operation Council) volt, de a székhelye Vám Világszervezetként (World Customs Organization) is Brüsszelben van.

Díszes vámnap, a NAV hivatásos állományú tagjainak ünnepnapja

Ez a nap a a pénzügyőrök tekintetében munkaszüneti napnak minősül.

E jeles nap alkalmából a WCO főigazgatója kezdetben elismerő oklevéllel örvendeztette meg a vámosokat. Az oklevelet a miniszter adta át ünnepélyes keretek között.

Vámosokra márpedig, mióta az árutermelés és a rendszeres áruforgalom létezik, szükség van. Nem mellékesen pedig a mindenkori hatalom is jól megélt és megél belőle.

Magyar vonatkozás

A magyar Vám- és Pénzügyőrség saját meghatározása alapján egy felkészült, hatékony, a mindenkori pénzügyi kormányzati elvárásokat folyamatosan teljesítő szervezet. Elsődleges feladata az állami költségvetés elvárásainak teljesítése, és az államháztartási érdekek védelme.

Ezeréves történelmünk során a vám örök létező, bár fogalma, jelentése és formája az idők mintájára folyamatosan átalakult.

Kezdetben a vám és az adószedés kéz a kézben járt.

Az első említés I. Szent István és I. Szent László törvénykönyvében jelenik meg, melyben megismerhetjük a tizedszedő poroszlókat. Kicsit tovább lapozva a történelemben, Könyves Kálmán király dekrétumában találunk adatokat a vámszedésről. Rendszeressé a keresztes hadjáratok idején vált.

Csipegettem kicsit nektek a vám történetének legérdekesebb eseményeiből:

  • 1212: András király vámtarifájában megjelenik a határvám, azaz a nyolcvanad
  • 1405: Zsigmond király a nyolcvanadot harmincadra változtatta, amit a harmincados szedett be

A nyolcvanad és a harmincad mind a kivitt, mind a behozott árukra érvényes volt.

17. század: a kereskedelmi árak drasztikus növekedésének, és a pénz elértéktelenedésének „hála” ugyan a vámok csökkentek, de az élelmes kamara a kieső pénzt az adóztatás bővítésével tüstént pótolta.

  • 1775: Mária Terézia teljesen feloldotta a vámhatárokat a Habsburg birodalom országai között, és egységes vám-és tarifarendszert honosított meg
  • 1829: Ferdinánd már találkozott a csempészet fogalmával, és a határ- és kereskedelmi vámhivatalok szolgálatának tüzetesebb felügyeletén keresztül próbálta visszaszorítani
  • 1848: nagy lépés a magyar történelemben, hiszen a dicső szabadságharc folyamányaként a pénzügyminisztérium kezében összpontosult a magyar kincstár hatáskörébe tartozó ügyek, a kincstári és koronajavak, a pénzverdék, bányák, harmincadok, vámok, díjak és adók kezelése.

Tudtad? A világháborút követően a királyság gazdasági, politikai és társadalmi rendszere olyannyira sanyarú helyzetben volt, hogy magyar királyi pénzügyőrség 30 éven aluli tagjait a Vörös Őrség állományába osztották be.

Trianon után új vámterületek alakultak ki.

1921: megalakult a magyar királyi vámőrség, mely 1945. február 20. után a királyi jelző nélkül működött tovább. Feladata igen sokrétű volt: kivetette és beszedte mind a 27 fajta pénznemet, beszedte a vadászjegyek, a fegyverigazolványok illetékét, valamint a halászati joggal kapcsolatos bevételeket.

1963: létrejött az Országos Pénzügy-és Vámőrség Parancsnoksága.

Ha érdekel a téma, akkor ásd bele magad a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletbe, illetve a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 24/2004. (IV.23.) PM rendeletbe.

Tetszett a cikk? Kérjük, értékeld!

5/5 1 értékelés
1 értékelésX
Hazugság! Dehogy is! Középszerű! Egyet értek! Nagyszerű!
0% 0% 0% 0% 100%
2018-01-30T14:03:32+00:00