Mi az igazság az igazságszolgáltatásban?

Nagy port kavart február közepe táján a Budapest Beacon négyrészes interjúsorozatával, amelyben „kiugrott” és jelenleg is aktív bírókkal beszélgetnek arról, hogy a tapasztalatuk szerint mi a helyzet hazánkban az igazságszolgáltatás területén. Az ügy annyira komoly, hogy az interjúalanyok fele vállalta csak a szereplést névvel és arccal, a másik két szereplő arcának eltakarását és hangjának eltorzítását kérte.

Az egyik oldal

Az első riport nyíltan véleményt mondó szereplője Székely Gábor volt, aki összesen tíz évet dolgozott a bíróságon, ebből három évig volt bíró, a posztról alkalmatlanság miatt leváltották. Napjainkban ügyvédként praktizál.

Székely Gábor nyilatkozata szerint hazánkban az igazságszolgáltatás minden szintjét, mindenhol át- meg átszövi a korrupció. Állítása szerint gyakorlatilag nincs ügy, amelybe ne szólna bele valaki, vagy hatalmi pozíciója vagy érdekkapcsolatai, esetleg gazdasági ráhatása révén. A bíróságokon véleménye szerint minden megtörténhet: előre meghozott ítélet, papírok előre- vagy visszadátumozása, a vallomások meghamisítása, a dokumentálás torzítása.

A másik oldal

A Székely Gáborral készült riportra a Zalaegerszegi Törvényszék reagált, válaszukat a Budapest Beacon szó szerint közölte le.

A Törvényszék (ahonnan név szerint nem került megjelölésre egyetlen tisztviselő sem a válasz kapcsán) a volt bíró gondolkodását zavarosnak, állításait egytől-egyig alaptalannak nevezte. Véleményük szerint Székely túl rövid ideig volt bíró ahhoz, hogy belelásson mindenbe, amivel kapcsolatban véleményt nyilvánított, sok esetben pedig személyes sértettsége és saját pályájának alakulása vezérelte.

Székely bírói pályafutásának végét az első, határozott idejű megbízásának végén elvégzett kötelező bírói vizsgálat eredménye jelentette: alkalmatlannak találták. A Zalagereszegi Törvényszék észrevételezte, hogy az interjúalany sem bírósági munkája, sem effektív bírói léte alatt nem emelte fel az interjúban felhozott kifogásait, csak az eltávolítása után élt ezzel a lehetőséggel.

A Törvényszék levele részletesen kitér az interjúban elhangzott kérdésekre és sorban, részletesen cáfolja az állításokat, rendszerint „egyéni véleménynek” nevezve az interjúalany állításait, amelyek megfogalmazására annak egyszerűen nem lehetett mély és valós rálátása.

Mit gondolsz a cikkünk tartalmával kapcsolatban?

Kérünk szavazz az alábbi lehetőségek egyikére, hogy még jobb cikkeket készíthessünk Neked!

Alapvetően egyetértek
Részben egyetértek
Nem értek egyet

Tetszett a cikk? Kérjük, értékeld!

0/5 0 értékelés
0 értékelésX
Hazugság! Dehogy is! Középszerű! Egyet értek! Nagyszerű!
0% 0% 0% 0% 0%
2018-04-07T14:45:15+00:00