Biztosan a megfelelő eszközökkel próbálják ellensúlyozni az egyenruhások leterheltségét?

Egyenruhát hordasz? Akkor nem tévedek nagyot, ha állítom: az átlagosnál több stressz, veszély, váltott műszak és túlóra van az életedben. Mennyire honorálják ezt anyagilag és társadalmilag? Mi lenne a megoldás a szférában dolgozók túlterheltsége ellen? Van egyáltalán szándék a megoldásra?

Mennyi az átlagfizetésünk?

A valóság természetesen eltérhet a következő statisztikáktól, a becsléshez azonban jó alapot szolgáltatnak. A fizetesek.hu adatai szerint egy tűzoltó havi átlagfizetése bruttó 263 967 Ft, egy katonáé 333 521 Ft, egy mentőtiszté 216 116 Ft, egy nővéré 179 286 Ft, egy orvosé pedig 370 292 Ft.

Mivel nettó jövedelemből élünk, ezért a felsoroltak 2/3-át érdemes figyelembe vennünk. Az így eredményül kapott 119 és 246 ezer forint közötti átlagkereset egyrészt nagy szórást mutat, másrészt finoman szólva elmarad attól a szinttől, amely egy élhető élethez szükséges. Nem beszélve a már említett stressz kompenzálásáról.

Éppen ezért az állam különböző kiegészítéseket, juttatásokat biztosít – többek között ruhapénzt, étkezési jegyet, bérletet –, de kérdés, hogy ezekkel valóban ellensúlyozható-e mentális és pszichés nyomás.

Hiába a béremelés, sokan inkább felmondanak

A bérek mellé társuló aránytalanul nagy megterhelés következménye, hogy vannak olyan területek, ahol a dolgozók hangot adnak az elégedetlenségüknek vagy a tettek mezejére lépve egyszerűen továbbállnak.

Ennek az egyik megnyilvánulása például a mentőknél májusban jelentkező felmondási hullám, amellyel több hírportál is foglalkozott. Ezen a területen hiába a béremelés ígérete, a dolgozók inkább máshol próbálnak szerencsét.

Az utánpótlást nehezíti, hogy a legtöbb fiatalnak nem vonzó alternatíva az egyenruha. Bizonyos szempontból ez nem meglepő, mert azt látják, hogy a fizetések nem állnak arányban a vállalt felelősséggel, ezen kívül hiányzik az életpályamodell.

A létszámhiány azonnali megoldást követel

A létszámhiány olyan probléma, aminek megoldása nem tűr halasztást, hiszen nagyobb terhet ró azokra, akik a helyükön maradnak. A több munka, illetve stressz miatt kimerülnek, kevesebb idejük marad magukra és a családjukra. Ebből a szempontból hiába a plusz pénz, mert az ezektől a tevékenységektől, élményektől elvett időt nem lehet megfizetni.

Az uniformist viselők pedig alapvetően nemes cél mellett teszik le a voksukat, mert munkájuk során a bajba került, valamint a beteg embereken segítenek. Ha csak ezt vesszük számításba, már akkor is kijelenthetjük: anyagi, valamint társadalmi szempontból egyaránt jár nekik a megbecsülés.

Az érme másik oldala, hogy nélkülük gyorsan eluralkodna az utcákon a káosz. Képzeljük csak el az a helyzetet, amikor a mentőtisztek tömegesen úgy döntenek, nem dolgoznak. Ezzel napi több ezer hívás nem kerülne fogadásra, átlagosan 800-1000 eset nem lenne ellátva, a súlyosabbak pedig halállal végződnének.

A megoldás tehát nem merülhet ki az időnkénti fizetésemelésben, a határellenőrzés vagy éppen az eszközpark fejlesztésében. Hosszú távon kell gondolkodni, tehát a fiatalok számára vonzóvá kell tenni az ezeken a területeken történő elhelyezkedést, elsősorban az életpályamodell felállításával.

Tetszett a cikk? Kérjük, értékeld!

4.6/5 19 értékelés
19 értékelésX
Hazugság! Dehogy is! Középszerű! Egyet értek! Nagyszerű!
0% 5.3% 5.3% 10.5% 78.9%
2018-02-06T13:07:51+00:00